Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Darány első - eddig bizonyított - okleveles említése egy 1437-ben datált birtoklevélen történik,  Daran alakban. Ebből megtudjuk, hogy a Marczaliak (Marczaly-ak) birtokolták.
"Marczaly-i Miklós vajda fiainak: Imrének és Jánosnak, királyi ajtónálló  mestereknek adta (Zsigmond király) hűséges és érdemszerző szolgálataik elismeréséül
a Somogy megyében fekvő  Daran  és Zenthgyurgh nevű  birtokokat és a Ragalchmelleke nevű mindkét prediumot, amelyek azelőtt  Alsan-i Gergely fiáé: Jánosé voltak, de annak magtalan halála folytán az ország jogszokása szerint a királyra szálltak [...]".
1454-
ben
V.László király Tamás Aurana-i perjelnek, Dibica-i örökös Comes-nek adományozza, de hogy per nélkül oda került-e, azt nem tudni, mivel...
1455-ben Daron néven említik, ekkor Marczali János, Zala megyei ispán tulajdonában áll. Itt történik első ízben utalás Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomára írásos dokumentumokban.
"
Marchaly vajdának a fia: János, Zalamegye comese [...] végrendelkezik. [...] A Daron birtokban lévő Ker. Szent János - egyházának három teljes birtokot - possessiones integras /valószinüleg sessiones integras/ adományoz naponkénti egy szent miséért Ker. Szent János tiszteletére [...]"

1495-ben II. Ulászló a Báthoriaknak adományozta a települést.
1534-36 között Pekry Lajos a település birtokosa.
Egy 1565-66 évi török kincstári adójegyzék (defter) szerint 30, az 1571- évi szerint pedig már 56 házból állott.
1614.-ben Lórantffy Mihály javai között kerül felsorolásra.
Az 1660. évi pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint SzentGyörgy várához tartozott.
A XVI. század második felében a Nádasdyak birtokaként is jegyezték.
1677-ben
I. Lipót király Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta a falut.
Egy 1692. évi német és latin nyelvű birtok-összeírásban mind a Nádasdyakat, mind pedig a Széchenyieket (Nádasdi és Sezini) említik nemesi birtokosaiként. Ekkor Deran alakban fordul elő.
Egy másik, 1689-1692. közötti évekre datált okmányon ez megerősítésre kerül;
" Deran:
20 ház, 83 lélek. Állataik: 10 ökör, 4 tehén. Puszta malom. 900 hold  szántó, ebből 400 csak legelőnek jó; 250 falc. kaszáló. Erdő 1000 hold, vegyes faállomány, nyírfa, erdőben juh- és marhalegelő, a talaj homokos. Előző keresztény ura Nádasdi, mostani Széchenyi érsek, akinek 85 fl.-al  adóznak; török földesúr: a szigeti pasa."
1699. január 30. dátummal egy birtok-összeírásban;
Daran (Darány)
32 jobbágy, 35 fiú, 15 lány, 300 hold szántó, 59 kaszás rét, 30 hold  erdő, 19 egésztelek – keresztény ura a tinnini püspök, minden ház 1 fl.-l  adózik, török ura Distar aga
volt, minden ház 1 fl.-t adott, kálvinisták.
1720.-ban a lakosság száma 900 fő feletti volt.
1757.-ben Széchenyi László, 1774.-ben Széchenyi Zsigmond ("Szetcsenyi Sigmond, ki az helyben nem lakik"), 1776.-ban Széchenyi Ferenc a falu földesura.
1788.-tól jelenik meg először hivatalos iratokon a község önálló pecsétje.

Az 1790.-es évek elejétől van a Református egyháznak a település tekintetében is jelentős krónikája, az ún. "Esemény Napló", ami részletesen leírja a Parochia és a Templom építését, felsorolja a lelkészeket és tanítókat, a község elöljáróit, és többek között egy értékes veretű úrvacsorai kehelyről (1712) is említést tesz.
Az 1850. évi megyei összeíráskor 1400 főben jelölték a település lakosságának a számát. A XIX.- XX. század fordulóján 1345-en éltek itt, míg 1941.-ben a lakosság száma a legmagasabb, 1577 fő volt.

A XX. század elején Darányban élénk társadalmi élet zajlott. 1909.-ben megalakult a Polgári Olvasókör, a '20-as években a Levente Egyesület, a Vadász Társaság és a Polgári Lövész Egyesület., és már 1899.-től működött községünkben "HANGYA" Hitelszövetkezet.

1925.-ben történt a település villamosítása, 1928.-ban pedig bekapcsolták az országos telefonhálózatba. Az '50-es évek végén két termelőszövetkezet (Kossuth, Petőfi) is alakult, mellettük még az erdőgazdaság rendelkezett jelentősebb mezőgazdasági területekkel. A lakosság jelentős része a mezőgazdaságból élt.

A XX. század '60-s éveitől Darány központi szerepet töltött be a környék települései - Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi, Kastélyosdombó - között. 

Kép

Az 1989-1990. évi rendszerváltást követő időszak rövid összefoglalója a Bemutatkozás oldalon található. A Millennium évében, a 2000. évi Falunapon (július 15.) megjelent továbbá egy 72 oldalas könyv településünk múltjáról és jelenéről. A kiadás után azonnal kiderült, hogy a könyvből kimaradtak fontos történelmi időszakok, és azonnal igény jelentkezett kimaradt témakörök pótlására is. Ezzel a mai napig adós maradt a Képviselő Testület. Annak ellenére, hogy ciklusról-ciklusra újra megfogalmazódott az igény, ezidáig nem sikerült összeverbuválni azt a szerző-stábot, amely átvenné a stafétabotot. Ám 2010-től nagy remény van rá, hogy a Helytörténeti Egyesület felveszi céljai közé ezt a hozzájuk közel álló témát, és végre-valahára megjelenik a hiánypótló kiadás... 2014 novemberében sajnos még mindig nincs előrelépés.

mult_visszamenure.jpg

 

 
 

 

Profilkép


Facebook



Látogató számláló


Statisztika

Online: 3
Összes: 179297
Hónap: 1994
Nap: 79