Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Székelymuzsna

Közigazgatásilag a Hargita megyei Derzs községhez tartozik, Székelyudvarhelytõl 27 km-re, Hargita, Maros és Brassó megye határán található. A falu három irányból közelíthetõ meg, a Segesvárt és Székelyudvarhelyt összekötõ műúttól (DJ 133), Agyagfalván keresztül egy 6 km hosszú erdei út vezet Muzsnába, ugyaninnen letérve, Ócfalván keresztül 17 km-es köves út vezet a faluba (jelenleg ez a legjárhatóbb). Erkeden (ugyancsak földút) keresztül pedig, 15 km-re az E 60-as nemzetközi útra lehet becsatlakozni, Szederjesnél.

800px-szekelymuzsna.jpg

A falu 525-600 m magasan fekszik, keleten a Halom-hegy (667 m), északon a Lik-tetõ (816 m) szegélyezi. Unitárius temploma 1701-ben épült, református műemléktemploma feltehetõleg XV. századi, mely késõ gótikus maradványokat őriz. Lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű. A faluban jelenleg 1-4 osztályos iskola működik. A 6 km-re lévő községközpontban, Derzsben található a Világörökség részét képező középkori unitárius vártemplom, ugyancsak közel esik a székelydályai, kazettás mennyezetérõl híres református műemléktemplom is. A térség festõi kirándulóhelyei: a Ramocsa-tető, a Petki fenyves és az Égei tető, amelyek változatos növényvilága Európa-szerte ritkaságnak számít. Néprajzi érdekességként a szakirodalom kiemeli a valamikor virágzó népi fafaragást, a járom- és orsókészítést.

E falut halk szavú, dolgos emberek lakják. Mondhatjuk, az ember életvitele egyszerû, a leghétköznapibb, akár szerszámaik, s csak a faragott, díszes járom árulkodik a fafaragó mesterekrõl. A fekete fejkendõs asszonyok idejébõl kitelik még a szövésre, nemesen egyszerû munkák kerülnek ki a kezük alól, amilyen az életük. Eljöhet ide az aki menedékre, egyszerû dolgokra, nyugalomra, feltöltõdésre vágyik. Ez egy eldugott magyar falu a maga nemes egyszerûségével.
Régi a település, az egykori templomról 1293-ból vannak adatok. Muzsna a XVII. században híres asztalos- és festõközpont volt, és a tetõkazettás templomok mesterei, jeles bútorkészítõk kerültek ki innen.
Messze földön híres a környéken ramocsavirágnak nevezett henyeboroszlán (daphne kneoron), amelyrõl Orbán Balázs azt írta, hogy "ilyen nagy mennyiségben sehol a világon nem terem, májusban virágzik." Ezért is érdemes eljönni ide.
A XV. században épült, késõ gótikus, festett kazettás mennyezetes templomot feltétlenül meg kell nézni! Az 1802-es földrengés után alakult ki mai állapota. 1639-ból való reneszánsz virágminták láthatók a templomban.
A falu felett északra a Likoldalában két üreg van a sziklába vésve. A még hat üregre is emlékezõ öregek szerint a tatárjárás idején ide menekültek a lakosok. Regényes szépségû a környéke. A 816 méter magas Liktetejérõl látni lehet a Fogarasi- és a Brassói-havasokat, a Hargitát, az almási fennsíkot.
Székelyderzs és Székelymuzsna közös Tanácsa

Forrás: Viharsarok Egyesület régebbi (talán megszűnt) honlapja

Ha Facebook-os vagy, és még nem találtál ott rá, innen is jelezheted tetszésedet a Székelymuzsna - Erdély Közösségi oldalra!

 

btn_visszaerdelyhez.jpg

 

 
 

 

Profilkép


Facebook



Látogató számláló


Statisztika

Online: 4
Összes: 175787
Hónap: 1477
Nap: 91